.

Rendezvény részletes nézet

Cím: Csíksomlyói passió
Helyszín: Nemzeti Színház, 1095 Budapest, Bajor Gizi park 1.
Leírás:
Vándor

Berecz András m.v.

Mária Magdolna

Barta Ágnes e.h.

Krisztus
Péter apostol
Júdás apostol
Pilátus
Pilátus felesége

Vas Judit Gigi e.h.

Annás főpap
Zsibárus
Jeruzsálemi
Barabás

Bordás Roland e.h.

Tanítvány
Pilátus fia

Horváth Mátyás

Fülöp Tamás e.h.

Táncosok:

Deus Pater: BENEDEK ATTILA, Halál: BORDÁS BARNABÁS, Hit: KOVÁCS GÁBOR, Szeretet: RAB EDINA, Fájdalom: TÓTH MELÁNIA, Gábriel arkangyal: BARKA DÁVID, Ráfáel arkangyal: TÓKOS ATTILA, Ábrahám: VALACH GÁBOR, Első ördög: FEKETE BENCE, Második ördög: JUHÁSZ SÁNDOR, Ádám: CSICSMANN DÁNIEL, Dávid király: SZEVERÉNYI BARNABÁS, Veronika: OLTÁRCZY MÁRIA, Első katona: HAJDÚ FLÓRIÁN, Második katona: TAKÁCS GÁBOR Erősség: JUHÁSZ BENCE ZSOMBOR, Mértékletesség: PAYER DÓRA, Bölcsesség: KEREPESI ZOLTÁN, Ártatlanság: MOLNÁR SAROLTA, Állhatatosság: SÁNTA-BÍRÓ ANNA, Noé: RENCZ NORBERT

Közreműködik a MAGYAR NEMZETI TÁNCEGYÜTTES

A 18. században Csíksomlyón még élő hagyomány volt, hogy évről évre újabb és újabb iskoladrámákat mutattak be. Ezek alapján élesztették föl a helybeliek 1996-ban e színjáték-hagyományt, s az idén, a huszadik évfordulón - mintegy tízéves kihagyás után - ismét sor került egy virágvasárnapi bemutatóra. Ha kimondjuk Csíksomlyó nevét, ma már mégsem elsősorban ez a műfaj jut róla az eszünkbe, hanem annak a zarándoklatnak a helyszíne, ahol pünkösdkor évről évre félmillió ember gyűlik össze a Kárpát-medence minden tájáról, hogy imádkozzanak a Szent Istvántól Szűz Máriának felajánlott országért. És vannak, akik azért jönnek e kegyhelyre, hogy pünkösd vasárnap a felkelő napban megláthassák Babba Máriát, ősvallásunk istenasszonyát.

A Nemzeti Színház produkciójának létrehozása során e hagyomány teljességére támaszkodni kíván. Így arra az 1897-ben megjelentetett kéziratos gyűjteményre is, mely négyfajta passiójáték-típust tartalmazott. Ez képezte Balogh Elemér és Kerényi Imre szövegkönyvének az alapját is, melyből az 1981-es nagysikerű színdarab készült. Az elmúlt 35 év során azonban Kilián István áldozatos munkájának eredményeként napvilágot látott a csíksomlyói passiójátékok teljes szöveganyaga is. Az 1991-től évente megrendezett Nemzetközi Betlehemes Találkozóknak köszönhetően pedig feltárult az a szakrális dramatikus népi játékmód is, mely az iskoladrámák hatására a 18. században alakult ki.  Vállalkozásunknak ez a Csíki-medence székely közösségeiben ma is élő archaikus nyelvezet képezi a bázisát, mely a megszólalás hitelességét és újdonság-értékét is garantálja. De fel fogjuk használni Katona Imre Passió magyar versekben című szövegkönyvét is, melyből Ruszt József 1971-ben rendezett előadást az Egyetemi Színpadon.

Az elmúlt három év során a Nemzeti Színházban már jelen volt a szakrális tematika. Elég, ha csak Tamási Áron Vitéz lélek című drámájára vagy Claudel és Honegger Johanna a máglyán című oratóriumára gondolunk. A népi műveltség színpadi megszólaltatására pedig a szintén Vidnyánszky Attila által rendezett Körhinta a példa, melyben a drámai témához szervesen kapcsolódott az a népzene, néptánc- és hiedelem-anyag, amelyet a társrendező-koreográfus, Zsuráfszky Zoltán irányításával a Magyar Nemzeti Táncegyüttes jelenített meg. Az újragondolt Csíksomlyói passiót hasonló összművészeti produkciónak szánjuk, s ezért be kívánunk vonni olyan neves előadókat, szólistákat is, akik a maguk műfajában hasonló népszerűségre tettek szert, mint az énekes-mesemondó Berecz András…

Képek:
Időpontok:
2018.12.13 19:00
Jegyárak:
2600 Ft
.