.

Rendezvény részletes nézet

Cím: Leánder és Lenszirom
Helyszín: Nemzeti Színház, 1095 Budapest, Bajor Gizi park 1.
Leírás:
Csibecsőr

Szász Júlia e.h.

Bölömbér Kerál
Bölömbér Kerálné
Mar-Szúr herceg
Töndér negéd
I-II. Kárókatona, Unkafiú, Unkalány, Csújjogos, Csijjegős

 

A Nemzeti Színház hat éves kortól kínál színházi élményt a gyermekközönségnek. Az előadások sorában az Éden földön jelenti a belépőt, a nagyobbak számára pedig az iskolai irodalomtanításhoz is illeszkedő János vitéz, Egri csillagok, Csongor és Tünde, a gimnazistáknak a Szentivánéji álom és a Bánk bán szerepel a kínálatunkban. A legkisebbeknek ajánljuk a jövő évadban a Leánder és Lenszirom című mesejátékot, amit a Csongor és Tünde óta írt legszebb magyar tündérmeseként emlegetnek. A Szép Ernő-díjas Szilágyi Andor írói fantáziáját Benedek Elek Csudafa című meséje ihlette meg, de a szerelmetes mese sok más híres elődjének motívumait magába olvasztja: a Szépség és a szörnyeteg, a Vadhattyúk, de akár Shakespeare művekre is utal, például a Szentivánéji álom varázslatos világát is megidézi.

A mesejáték 1993-as ősbemutatója óta elsősorban a vidéki színházak műsorán szereplő művet nemrég az Operaház meseoperaként is bemutatta. Szilágyi Andor így nyilatkozott a Leánder és Lenszirom egyik színházi bemutatója kapcsán:

"Olyan klasszikus mesei történetet szerettem volna írni, amely minden szempontból tanulságos. Van benne hős, akivel együtt tudunk érezni, antihős, aki "közutálatnak" örvend, számos fő- és mellékszereplő, akik olyan emberi értékekre világítanak rá, amelyeket meg lehet szerezni, és el lehet veszíteni.

A legfiatalabb korosztály számára ráadásul értelmezni szükséges a szereplők beszédes neveit, az általuk beszélt nyelvnek azokat a szavait is, amelyek a magyar nyelv régies, archaikus formáit idézik, mint a nadály, negéd, kerál, furmány és delej. Nekem annak idején az apám segített abban, hogy ne maradjanak előttem rejtve egy-egy történet fontos részletei. Ő vezetett rá arra is, hogy a megoldásokat próbáljam meg magam megtalálni. Most sem az a lényeg, hogy Leánder és Lenszirom meséjével mit akart közölni a szerző, hanem az, hogy fel tudjuk-e fedezni történetében a párhuzamokat a saját életünkkel, ami több és más, mint az örök mesei alaphelyzet. amelyben a jó elnyeri jutalmát, a rossz pedig méltó büntetését ..."

Bölömbér király 16 évig nem tud szabadulni az ágas-boga varázserdőből, ahonnan a kobold Leánder csak akkor hajlandó őt hazaengedni, ha neki ígéri azt, ami még neki magának sincs. Hazaérve Bölömbér megtudja, hogy távollétében született egy lánya, Lenszirom, akit akarata ellenére éppen feleségül akarnak adni Mar-Szúr keleti herceghez. A király hiába őrizteti, zárja ketrecbe a lányát, Leánder és Lenszirom találkoznak, a sötétben rejtőzködő kobold szép szavai, gyengéd hangja, könnyeinek illata elbűvöli a királylányt, de amikor először meglátja a csúf koboldot megrémül tőle. Leánder elbujdosik, Lenszirom hamarosan ráébred tévedésére és szerelme után indul. Sok-sok kaland, ármány, titok, varázslat és erőpróba után végül minden jóra fordul. Szilágyi Andor szépséges meséje a szeretet megváltó erejéről, a valóságos, belső szépség felismeréséről szól.

Márkó Eszter színésznő, több erdélyi színházban és 2004-től egy évtizedig a József Attila Színházban játszott. A GNM Színitanoda színészmesterség tanáraként kezdett el először rendezni, azóta mintegy tíz előadást, elsősorban mesejátékokat rendezett. Több alkalommal nagyanyja, Nagy Olga erdélyi néprajzkutató történeteit, meséit vitte színre (Paraszt Dekameron, Füttyös kalandjai) hagyományos népi hangszerekkel, vásári komédiák hangulatát idéző humoros, könnyed, de pontos koreográfiával kidolgozott játékstílusban.

Képek:
Időpontok:
2020.09.20 15:00
2020.09.27 15:00
2020.10.30 15:00
Jegyárak:
3000 Ft
.